2025. 15. szám, november 11.

 

2025/15. szám, november 11.

 

Életünk meghosszabbításának programja
(Spiegel Buchverlag 2024 – Kiss Károly ismertetése)
(a könyv bevezetését a 13. számban ismertettük)

I. BETEGSÉG-E AZ ÖREGSÉG?

Hogyan fejtik meg a biológia egyik legnagyobb titkát

A közfelfogás szerint az öregség fiziológiai folyamat és nem betegség. De David Sinclair harvardi genetikaprofesszor szerint az öregedésnek specifikus patológiája van, és minden olyan kritériumnak megfelel. amit betegségnek nevezünk. Ezért "nem egyenként kell kezelni az öregség során fellépő betegségeket, hanem azok együttesét kell tekinteni: maga az öregség a betegség.
Kifejlesztette „az öregedés információelméletét”, miszerint az öregedés során a sejtek információt veszítenek, de létezik egy biztonsági másolat, mely tartalmazza a fiatalkori információkat, és amellyel a korábbi állapot visszaálltható.

Lebensverlängerung: I. fejezet.pdf

 

 

EGY HÍR, AMI ELSIKKADT A NAPI PLETYKAÁRADATBAN

Molnár Kamilla: Egy karnyújtásnyira lehetünk a halhatatlanságtól

(Index, 2025.11.02. - utánközlés)

Egy homárról, melyet 2008-ban fogtak ki Új-Foundlandnál kiderült, hogy több, mint 140 éves. Sejtjeink osztódása után a telomerek mindig megrövidülnek kissé, míg el nem kopnak – ekkor a sejt nem képes tovább osztódni és a szervezet meghal. (Az ókori görögök a párkák fonalának elfogyásával hozták kapcsolatba a halált – micsoda zseniális sejtés! Nem hiába mondta róluk Németh László, hogy gyermekként közelítettek az ismeretlenhez, és férfikézzel ragadták meg azt – utalva a csupán néhány évszázados klasszikus görög kultúra hihetetlen eredményeire!)
Kiderült, hogy „ezek a rákfélék rendelkeznek egy különleges fegyverrel: a telomeráz enzimmel, amely képes helyreállítani a telomerek hosszát. Míg az emberi szervezetben ez az enzim csak néhány speciális sejttípusban – például az őssejtekben – aktív, addig a homárok esetében ez a ’halhatatlanság enzim’ szinte minden szövetben működik.” – Ezek után a mikrobiológia és a genetika számára már gyerekjáték a feladat megoldása.
De vajon akarjuk-e az örök életet? Simone de Beauvoir Minden ember halandó c. regényének főhőse egy középkorból itt maradt nemesember, akinek élete tragédiája, hogy nem tud meghalni… (Verrasztó Zoltán)

Molnár Kamilla: Karnyújtásnyira a halhatatlanságtól

 

 

Benda József: Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HKT) - A harmadik évezred pedagógiája

(horizont-tágítás)

A HKT egy személyiség- és csoportépítő pedagógiai technológia, amely rugalmas, megegyezésen alapuló, folyamatosan fejlődő szervezeti kultúrát kialakítva alkalmazkodni tud az eltérő társadalmi hátterű egyének (tanár-diák-szülő) személyes igényeihez. Nincs nyomásgyakorlás, a diákok személyes céljai szinergiába rendeződnek a közösségével és a pedagógusokéval. Életszerű, ami felszabadítja az alkotó energiákat. Mint a magasabb minőségű, komplex rendszerek általában közvetett hatások sokaságával számol, amely a célok írányában szinergiába rendeződik.

Benda József: Humanisztikus Kooperatív Tanulás

 

 

Dózsa Gergő György: Sosem találná ki, melyek a világ legmérgezőbb állatai

Index 2025.11.04. - olvasmányajánlat

Oposszumokon végzett vizsgálatot egy ausztrál kutatócsoport, amelyből kiderült, hogy a kisemlősök májában 45 különböző szintetikus vegyi anyag található. A melbourne-i tudósok először vizsgálták szárazföldi állatok PFAS-szintjét, amely sokkoló eredményt hozott: a világon itt szerepeltek a legmagasabb értékek. Ebből megállapították, hogy az egész kontinens ökoszisztémája veszélyben, és az ausztrál lakosság 98 százalékában is megtalálhatók ezek a mérgező anyagok.
A PFAS (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil) vegyületek tűzoltó habokban, tapadásmentes serpenyőkben, vízálló ruházatban és kozmetikumokban egyaránt megtalálhatók. Évtizedeken keresztül sem bomlanak le és súlyos egészségügyi problémákat okoznak. Kíváncsi vagyok, vajon Európában mi a helyzet? (Verrasztó Zoltán)

Dózsa Gergő György: PFAS vegyületek 

 

 

Járdi Roland: Itt a megfejtés, mi a baja a magyar gazdaságnak: jó hírünk van, meg fog oldódni, és akkor erősebb lesz, mint valaha

Mandiner 2025.11.03. (olvasmány-ajánlat)

Kétségkívül nehéz időszakát éli a magyar gazdaság, amelyet egyszerre sújt a rendkívül gyenge európai konjunktúra és a német autóipar strukturális válsága. Ezt látjuk visszaköszönni a negyedévről negyedévre megjelenő, csalódását keltő GDP-adatokban. Hiába állt helyre úgy-ahogy a belső fogyasztás, továbbra sem képes ellensúlyozni az exportpiacaink szenvedését, márpedig ettől függ leginkább a magyar növekedés gyorsulása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar növekedési modell kifulladóban lenne.
Járdi Roland: Mi a baja a magyar gazdaságnak

 

 

Milyen munkákat vesz el tőlünk a MI és szabályozásának problémái

(Hvg, Trend, 2025. okt. 2: Sztojcsev Iván és Kovács Gábor írásainak ismertetése)

E remek cikkek a MI által okozott legfontosabb, aktuális problémákat tárgyalják.
Rövid időn belül emberek tömegesen válnak munkanélkülivé; de a történelemben először ez már az értelmiségieket is érinti. Új helyzet van kialakulóban. Megnő a minőségi munkát végzők aránya és „az értelmiség is megjelenik a munkájukat féltők között”.
Szabályozás szempontjából a helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor megjelentek az autómobilok; addig nem volt szükség közlekedési szabályokra. „Különösen az adatkezelés és a tartalommoderálás kérdésében van komoly vita az EU és az USA között. Egyes, az európai DSA értelmében károsnak, vagy akár törvénysértőnek minősülő tartalmak az USÁ-ban a szólásszabadság védelme alá eshetnek.”
A 2025-re, korunkra vonatkozó korábbi jóslatok felemás képet mutatnak: van, ami beteljesült, és van, aminek az ellenkezője vált valóra.

Kiss Károly ismertetés

 

 

Kiss Károly:

Az önállóság felé tartó szuperintelligencia veszélyei

A szuperintelligencia – SzI – korát éljük; amikor majd a MI minden kognitív vonatkozásban eléri és lehagyja az emberi intelligenciát. Már túl van azon, amikor az algoritmus mechanikusan, „vakon” vég-rehajtotta a feladatot, már kezdenek saját preferenciái, önálló lépései kialakulni, de még igen messze van attól, hogy saját céljai legyenek, önálló értékrenddel rendelkezzen, azaz tudata legyen. – Akkor majd megszűnik az egzisztenciális fenyegetés, nem kell tartanunk attól, hogy egy nálunk intelligensebb lény ki akarna minket irtani.
De addig e félelmetes tudás súlyos visszaélésekre is felhasználható. Nagyobb mértékben fogja befolyásolni a jövőnket, mint a könyvnyomtatás, a gőzgép, vagy az internet, de meglehet, hogy ez lesz az emberiség utolsó nagy találmánya – mondják a pesszimisták.

Kiss Károly: A szuperintelligencia veszélyei 

 

 

Ajánlott hírek a Greenfo info 2025/40. számából:


Greenfo 2025/40: Ajánlott hírek

- Megtalálták a világ egyik legnagyobb lítiumlelőhelyét Európában
- Kína megépítette az eddigi legnagyobb lebegő tengeri szélerőművet – lapátjai hét focipályát fednek le
- Az elavult Windows 10 környezeti ára: 700.000 tonna elektronikai hulladék
- Isten veled Jane Goodall
- Hatalmas változások jönnek a szemétszállításban
- Egy forradalmi amerikai légkondi: akár 90%-kal kevesebb fogyasztás, 45%-kal alacsonyabb hűtési költség
- Ugyan jelentősen csökkent a hazai élelmiszerpazarlás, de még mindig óriási a veszteség
- Az idei Európai Hulladékcsökkentési Hét fókuszában az e-hulladék
- A telefonok sötét oldala

 

 

Miklós László: Már nincs orosz energiafüggés, csak orosz barátság

(Telex, 2025. október 23.
– Kiss Károly ismertetése és kommentárja)

Kormányunk gyakran hangoztatott alaptétele, gazdaságpolitikánk sarkalatos pontja, hogy az orosz energiától való függőségünk olyan nagy mértékű, hogy ha az EU nyomására arról leválunk, az végzetes csapást jelent a magyar gazdaságra, mert az azt helyettesítő források sokkal drágábbak lennének. Miklós László sorban megcáfolja a kormány érveit. Bár, azt elismeri, hogy a gáz behozatali ára, ha nem is kétszeresére, de 30 százalékkal megnőhet. Megállapítja, hogy a vezetékek, a források és a technológiai lehetőségek adottak lennének arra, hogy a magyar vállalatok se vásároljanak orosz kőolajat és földgázt. Ami hiányzik, az a szándék.
De akkor mégis, mi készteti a kormányt, hogy ezt az álláspontot képviselje? Szerinte az, hogy az energiahordozók jelenlegi költségvetési támogatása olyan nagy mértékű, hogy nem tartható fenn tovább. És ha a kormány mégis rákényszerül a beszerzési források megváltoztatására, azt ürügyként fogja felhasználni a költségvetési támogatások megvonása miatt bekövetkező energia-áremelkedésekre.

- Most már csak egy kérdés vár megválaszolásra: Ha ez így van, a kormány miért nem használja fel ezt az alkalmat arra, hogy leváljunk az orosz energiahordozókról – ezzel jó pontot szerezhetnénk Brüsszelben – és megszüntesse a költségvetést nyomasztó támogatásokat; a következményeket az EU nyakába varrva….

De van egy még furcsább kérdés: Nyugat-Európa általános gazdasági visszaesését legfőképpen azzal magyarázzák, hogy önként levált az orosz energiáról, és a helyettesítő energiaforrások ahhoz képest lényegesen drágábbak… Ezek szerint mégsem helyettesíthető az orosz energia a költségek lényeges emelkedése nélkül?

Kiss Károly: Az orosz energiafüggésről
Miklós László: Már nincs orosz energiafüggés

 

 

Rab Irén: Megmaradás – Verbleiben

(Kolozsvár, 2025. 339 old.)

Hihetünk-e a Nyugatnak, hogy a határok nélküli Európa majd megoldja a nemzeti kisebbségek gondjait? És mi történik a magyar kulturális és épített örökséggel, mi marad utánunk? Reméljük, hogy nem utánunk, hanem nekünk. A Rab Irén kultúrtörténész szerkesztette kötet címe a tartalom ellenére optimizmust sugall. „Megmaradás”. Ha megmaradt a magyarság ezer év viszontagságai ellenére, ezután is meg fog maradni. Őseinktől áldást örököltünk, gyönyörű nyelvünket, ami összetart minket, határon innen és túl, időtlenül.
A kötetben többek között Csáky Pál, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Gazda József, Mindszenty József hercegprímás, Orosz Ildikó, Udvardy Zoltán és a szerkesztő, Rab Irén írásai találhatók.

Rab Irén: Megmaradás

 

 

 

 

Önállótlan fiatalok

(a mamahotelben élők aránya)

A fejlett világ lakossága csökken; a népesség azonos szinten történő reprodukciója egyetlen országban sem éri el az ahhoz szükséges 2,1-es születési arányszámot. Az okok között szokták emlegetni, hogy a fiatalok még felnőtt korukban is szüleiknél laknak, nem önállósodnak.

A Spiegel 2025/41. számában közölt ábra alapján (a 18-34 év közötti fiatalokról van szó) az alábbi összetevőkre következ-tethetünk:
- A mutató az északi és nyugat-európai országokban a legalacsonyabb, tehát a jelenség fordítottan arányos a gazdasági fejlettséggel.
- De „déli” jelenségnek, mentalitásnak is tekinthetjük.
- Esetleg köze lehet a katolicizmushoz is (lásd Írországot és Lengyelországot a legmagasabb kategóriában.
- Angliára vonatkozó elemzések arra hivatkoztak, hogy Londonban és a nagyvárosokban igen nehéz a lakáshozjutás, igen drágák a lakások.

A fejlett világ csökkenő népességének okaival a 2024. augusztusi tematikus számunk foglalkozott:
Demográfiai Armageddon Utódaink Jövője 2024/8.
(KK)

 

 

Hihetetlen, de ebben a korban működik legjobban az agy

(Origo, 2025. október 16. – utánközlés)

Vajon mely életkor az, amikor az agy eléri a teljesítménye csúcsát? A ScienceAlert által ismertetett kutatás alapján a válasz meglepő: nincs egyetlen csúcspont. Az agy különböző képességei más-más időben tetőznek, és együtt rajzolnak ki egy sokszínű, évtizedeken átívelő teljesítménygörbét. Így a „csúcs” nem egy pont a térképen, hanem egy egész hegyvonulat.

Origo: Agyműködés

 

 

A feltétel nélküli szeretet kudarca?
Jung az idős szülők és felnőtt gyerekeik viszonyáról

Sok idős szülő életét keseríti meg, hogy felnőtt gyermekétől nem kapja meg az elvárt szeretetet. Karl G. Jung erre meghökkentő magyarázatot ad: a szülők nem tanították meg gyermekeiket a szeretet viszonzására… „Nem mások szeretetétől kell függenünk, hanem önbecsülésünket a saját értékeinkre támaszkodva kell megteremteni…” halljuk a videón.
Akárhogy is, hozzám azok a humanisták állnak közelebb (pl. példaképem Németh László), akik a szeretetet nem tranzakciós ügyletnek tekintik (lásd pl. Égető Eszter alakját). Németh László már Freud pszichoanalízisét is elutasította, amiért az viselkedésünket, érzéseinket az állati ösztönökre (igaz, azok megszelidített változatára, szublimálására) vezette vissza. (KK)

Videó: A felnőtt gyermeked nem becsül meg?

 

 

A halálos „trifecta”
A nagy nyelvi modellek eredendő hibája
(The Economist September 27th 2025 - ismertetés)

Amikor a generatív mesterséges intelligenciától kérdezünk valamit, a választ egy statisztikai valószínűségen alapuló bonyolult algoritmus szerkeszti meg. Számunkra az a nagyszerű, hogy ezt a programozást a gép végzi el, nem nekünk kell csinálni. Igen ám, de ennek van egy hátulütője: miután e nagy nyelvi modellek az emberi beszédre vagy írásra reagálnak, nem tudják megkülönböztetni azt a kódtól. azaz az adatot a kódtól. Ez rosszhiszemű felhasználás esetén visszaélésekre ad lehetőséget.
Ezen a hibán csak úgy lehet segíteni, ha a fejlesztők átveszik a mérnökök biztonsági szemléletét, akik „túlbiztosítással” dolgoznak, terveznek.

Kiss Károly: A halálos "trifecta"

 

 

Lóránt Károly: Az időablak [lehetőség a háttérhatalom megtörésére]

https://tollesigazsag.hu/2025/10/06/lorant-karoly-az-idoablak/
(utánközlés)

A világot uraló multinacionális cégek mintegy felét mindössze néhány tucat központ ellenőrzi, mint például a Goldman Sachs, a JP Morgan, a Morgan Stanley, a Credit Suisse és a Black Rock.Hasonló a koncentráció a médiában is. Az euroatlanti világ médiája gyakorlatilag egy tucat kézben összpontosul, amelyek ráadásul értékrendjükben semmiben sem különböznek. Az intézmények szélsőséges ideológiák általi elfoglalása és a tőkekoncentráció hozta létre azt az elvi és anyagi hátteret, amelynek segítségével a háttérhatalom uralkodni tud az euroatlanti térség felett.
A történelemben, de az egyéni életben is, vissza nem térő időablakok nyílnak ki bizonyos cselekvések megtételére, amelyeket elszalasztás esetén lehet, hogy soha többet nem lehet pótolni. Én a geopolitika területén ilyen időablaknak látom a következő két évet, amikor Donald Trumpnak mind a kongresszusban, mind a szenátusban, sőt a legfelsőbb bíróságon is többsége lesz, tehát ez az az idő, amit ki kell használni arra, hogy döntő változások következzenek be a legfőbb ellenfél, a mélyállammal szembeni pozíciókban.

Lóránt Károly: Az időablak

 

 

Innovációs világrangsor
(The Economist October 11th 2025)

 

Az indexeket a World Intellectual Property Organisation állította össze, több mint 70 mutató alapján (szabadalmak, high-tech export, R+D kiadások, stb.). A mutatókat a népességszám, vagy a gazdaság mérete alapján súlyozták, ezért azok összehasonlíthatók.

Az Economist e különszámában olvasható cikkek:
- Kína bejutott az első tíz közé; államkapitalista rendszere impresszív eredményeket produkál
- A vállalati innováció mítosza
- Európa innovációs képessége megroppant; a 20. században hozott munkavédelmi törvényei ma már akadályt jelentenek.

Megjegyzés: Az abszolút méreteket tekintve a tudományban és kutatásokban Kína már az élre tört, megelőzi az Egyesült Államokat. Lásd erről:
Kiss Károly: Megfordul a brain drain?
Magyar Nemzet: Kína élre tört, megfordult az agyelszívás

 

 

Élniakarás

A gödi Duna-parton sétálva szoktam megcsodálni ezt a szívós nyárfát.
Vajon van-e még egy olyan nyelv, mely a tudattalan élniakarásra ilyen csodálatos szót használ: növény. (KK)